Szováta

Szovátát és környékét nevezik Sóvidéknek, merthogy a felszín alatt vastag sóréteg található. Ez a sóréteg nagy valószínűséggel a visszahúzódott tengerből leülepedett sóból származik. A sórétegben a víz barlangokat vájt ki, melyek később beomlottak. A beomlott barlangokból keletkező mélyedéseket a csapadék és a környező patakok vízzel töltöltték meg. Így keletkeztek a Szovátának hírnevet adó sós tavak.

Szováta - Medve-tó

Szováta – Medve-tó

A sót már a rómaiak is bányászták. A középkorban is folytatódott a kitermelés. Ekkor a sónak az aranynál is nagyobb értéke volt és rendkívüli jövedelmet biztosított.  A település igen későn jött létre. 1578-tól a sókitermeléshez szegény székely családokat telepítettek be.

Medve-tó

Maga a fürdőhely viszonylag későn lett népszerű. A Medve-tó is csak 1875-ben keletlezett egy barlangbeomlás során. A fürdőtelepet Sófalvi Illyés Lajos hozta létre, aki Felső-Szováta hivatalos alapítója. A tó neve sokáig Illyés-tó volt. A fürdőhelyet 1902-ben említik fürdőkalauzban. A tavat 1910 táján kezdték Medve-tónak nevezni formája miatt. Formája felülről egy kiterített medvebőrre hasonlít.

Szováta - A kiterített medvebőr

Szováta – A kiterített medvebőr

A Medve-tó Szováta legjelentősebb és legnagyobb tava. Felszíne valamivel több, mint 40 200 m2. Átlagos mélysége 10 m. Legmélyebb pontja 18,4 m. A tó helyén valamikor karsztmező terült el, mely lesüllyedt. A karsztmező közepén tátongó víznyelő sóüreg elnyelte az ide folyó Körös-Toplica patak vizét. A víznyelő üreg idővel eldugult, a víz nem folyt el tovább és felgyülemlett és feloldotta a sósziklákat. 1879-től, egy sziklaomlás következtében az Aranybánya-patak vize is ide folyik be.

Az édesvizű patakok tulajdonképpen átfolynak a sós víz felett, illetve ráfolynak a sós víz felszínére. A tó felszínén tehát néhány centiméter vastag édesvízű réteg található, mely a tó nyugalmi állapotában nem keveredik a sós vízzel. Tulajdonképpen két különböző réteg alkotja a víztömeget. Alul van a nehezebb fajsúlyú sós víz, felül pedig a könnyebb édesvíz. Ez az oka egy érdekes jelenségnek. A sós víz hőt tárol. Az alsóbb, sós rétegeket felmelegíti a nap sugara. A sós réteg pedig tárolja a hőt. A hőleadást az édesvizű réteg gátolja meg. Ez a jelenség a heliotermia. A Medve-tó Európa legnagyobb héliotermikus tava. A tó nyugalmi állapotban őrzi meg ezt a tulajdonságát. Abban a pillanatban, hogy keveredik a víz, a tó a hőt leadja és hűlni kezd. A fürdési szezon időtartalma mindössze két hónapabból áll. Ennek oka az, hogy nem szeretnék, ha a tó elveszítené héliotermikus tulajdonságát. Mivel a fürdőzők igen intenzíven mozgatják a felszínt és keverik a vizet, a tó elkezd a legnagyobb nyári melegben is hűlni. Míg a fürdőszezon elején a víz hőmérséklete 0,5 – 2 m mélységben 50-60 fok, addig a szezon végén mindössze 25-30 fok. Így a tavat pihentetik néhány hónapig, hogy az regenerálódni tudjon.

A víz sótartalma a felszín közelében 2 m mélységig 100 gr / l, a legmélyebb rétegekben 300 gr / l. A tóban lehetetlen elsüllyedni, a fürdőzők szinte lebegnek a felszínen.

Szováta - Séta a Medve-tó körül

Szováta – Séta a Medve-tó körül

A Medve-tó környékén számos kisebb tóval is találkozunk: Mogyorósi-tó, Zöld- és Vörös-tó, Fekete-tó, Rigó-tó, Piroska-tó. Amennyiben több időtök van, felkereshetitek mindegyik tavat. Egy Szovátai tartózkodás alatt ez reális terv.

Amennyiben csak látogatást tesztek Szovátán úgy a Medve-tót körülsétálva a Mogyorósi-tavat, a Zöld-tót és Vörös-tót látjátok majd. Minden tónak van valami érdekessége.

Mogyorósi-tó

A Medve-tótól 60 m -re lévő sóaknát elöntötte a Medve-tó vize, mikor az megtelt vízzel. A tó Nyárádmogyorós faluról kapta a nevét, mert az akna, mely itt volt Nyárádmogyorós falu sókitermelő helye. A vízfelület nagysága 3670 m2. Legnagyobb mélysége 7,4 m. A tó vizének sótartalma kisebb, mint a Medve-tóé. A tót patak a Sós-patak vezeti le egészen a Szováta-patakba.

A Mogyorósi-tó strandként működik, a szezonális időszakban minden nap nyitva van 09:00 – 17:00 között.

Szovát - Mogyorósi-tó

Szováta – Mogyorósi-tó

Zöld- és Vörös-tó

 A Medve-tó nyúlványaiként, a Medve-tóval egy időben alakult ki két kisebb tó. A két tó fenekét vastag iszapréteg borítja, mely nagy mennyiségben tartalmaz vas- , és kálciumszulfátot. A Vörös-tó felülete 1600 m2. Nevét azokról a primitív kis vörös rákokról (Artemia Salina)kapta, melyek tömegesen fordulnak elő a vízbe, s azt pirosra festik.

Szováta - A Piros-tó rákocskái

Szováta – A Piros-tó rákocskái

Az Artemia Salina neve sórák vagy sóféreg. Primitív állatka, nagyságuk 13- 16 mm, testük szelvényezett, fejük testük nagyságának 8 %-a. A hímek fején antennaszerű csápok találhatók.  Színük függ a víz ásványianyag tartalmától, a sótartalmától. Minél magasabb az utóbbi, annál pirosabb színe van a ráknak. Hímek a természetben ritkánfordulnak elő. A rákok kizárólag szűznemzéssel szaporodnak. Ez azt jelenti, hogy a nőstény egyed a hím nélkül is képes életképes petéket rakni. A petéket a nőstények nagy számban rakják, ezért a rákocskák előfordulása tömeges. A peték fala rendkívül vastag és erő, ami megvédi a pete tartalmát szárazság és fagy idején. A peték akár 10 évig is életképesek. A rákocskák régi földtörténeti korokból maratak vissza.

Szovata - Rákocskák közelről

Szováta – Rákocskák közelről

 A Vörös-tó sekély, az iszapfürdőzők kedvenc helye. A sekély tóból a fürdőzők maguk veszik ki az iszapot és bekenik magukat. Kicsit mosolyt fakasztó látvány, ahogy a ‘fekete’ emberek ott fekszenek, járkálnak a tóparton.

Rigó-tó

A tó az 1950-es években nyerte el mai alakját. A vízfelszín területe 1438 m2. Legnagyobb mélysége 1,7 m. A tó vízfölöslegét a Sósárok vezeti le. A tó felett volt valamikor a Kígyós-tó, mely sajnálatos módon elposványosodott. Pedig valamikor a Medve-tó után a második legnagyobb sós tó volt.

Piroska-tó

A tó felszínének nagyság kb. 2300 m2, egy dolina közepén alakult ki. A tavat csapolják, mert amikor megtelik vízzel, a felesleges víz a Medve-tóba ömlik felkavarva azt.  A tó elsősorban a csapadéknak köszönhetően telítődik. Ezért vize édesvízű, még halak is élnek benne.

Szováta - Piroska-tó

Szováta – Piroska-tó

Sósziklák

A sósziklák a sóréteg felgyűrődése, a vulkáni mozgások eredménye. A legszebb sziklák a Piroska-tó völgyében és a Vörös-tó mellett találhatók. A sziklák a 19. század óta Szováta látványosságai közé tartoznak.

Szováta - Sószikla

Szováta – Sószikla

 

 

Powered by WordPress | Designed by: buy backlinks | Thanks to webdesign berlin, House Plans and voucher codes