Nagyvárad

“Olyan gyönyörűszép Nagyvárad, mint egy Pece parti Párizs” – mondta Ady Endre.

Amikor átléped Bors / Ártándnál a határt, elindulsz Nagyvárad felé. Kb. 10 km megtétele után meg is érkezel a városba.

Nem hiszem, hogy a külső kerületek láttán kedvet kapsz Nagyáradon körülnézni. Szégyellem, de én évekig csak “átsuhantam” a városon. Sokminden eszembe jutott a városról, de Párizs nem. Míg végül egy bejelentkezett csoport kapcsán kötelezően meg kellett ismerkednem Nagyváraddal.
Jóval csoport érkezése előtt értem a városba, így volt időm, elfoglaltam szobámat a Hotel Continentalban. A szoba erkélyéről néztem a városközpontot és gondolkodtam, hogy menjek – ne menjek. A kilátás tulajdonképpen szép volt. A szálloda a folyó partján áll és ahogy vittem a tekintetemet a városközpont felé, úgy eltűntek a csúnya emeletes lakóházak. Sok zöldet és templomtornyokat láttam.
Ekkor határoztam magam el, hogy elindulok és körülnézek.

Nagyvárad központja a szállodai szoba erkélyéről

 Elindultam a folyó jobb partjával párhuzamos utcán (str Eminescu). Térképet is vittem, aszerint haladtam. Elmentem az Ady Múzeum mellett, mely sajnos már zárva volt. A múzeum előtt Ady emlékmű áll. Az épületben valamikor Ady kedvenc cukrászdája működött. Majd kilyukadtam a sétálóutcánál (str. Republicii). Először a központtal ellentétes irányba haladtam. Arra volt a sétálóutca rövidebb része. Üzletek, kávézók, szökőkutak díszítették az utcát, melynek legutolsó épülete egy nagy fehér-rózsaszín ház volt. Mint később megtudtam, az épületben orvosi rendelők működnek, SZTK szerű funkcióval bír manapság. Valamikor szebb napokat is láthatott.
Az utca végével szemben egy csúnya modern épület földszintjén McDonald’s működik.
Az utca végéről visszafordultam a folyó felé, megcsodáltam a Stern- és az Apolló-palotát (éptészei Komor Marcell és Jakab Dezső). Az utca másik oldalán, a két palotával szemben áll még egy szépséges palota, melyet a Moskovits családról neveztek el. A palota ifj. Rimanóczy Kálmán tervei szerint épült.

Nagyvárad – Apolló-palota

 Kicsit tovább elhaladtam az Orsolyarendi templom mellett.

Nagyvárad – sétálóutca Orsolyita templom

 A Moscovei utca első épülete a jobb oldalon álló Ady Endre Gimnázium, Nagyvárad magyar tanítási anyanyelvű középiskolája.

Nagyvárad – Ady Endre Liceum

Néhány méter megtétele után a bal oldalon az Állami Színház hátoldalát látjuk. Mielőtt a színház felé folytattam volna a sétát kicsit tovább mentem, mert gyönyörű szecessziós homlokzatokat láttam. Mint kiderült, ezek voltak az Adorján házak, melyek szintén Komor Marcell és Jakab Dezső alkotásai.

Nagyvárad – Adorján házak

Az Adorján házaknál befordultam balra és folytattam a sétát a képen is látható tornyok és a Körös-folyó felé.
Ahogy haladtam a folyó felé, balra a színház homlokzatát csodáltam meg.  Az épület két év alatt épült és a romániai volt magyar rész egyik legjelentősebb és legnagyobb eklektikus épülete.
Napjainkban a magyar Szigligeti társulatnak és  a román Iosif Vulkan társulatnak ad otthont. Jó akusztikája miatt alkalmas zenés előadások és koncertek megtartására.

A nagyváradi Állami Színház

 Amikor elhagyjuk a színház épületét és haladunk tovább a folyó felé, jobb oldalon feltűnik egy rózsaszínnel és sárgával kifestett épület.

Nagyvárad – Astoria szálló homlokzata

Ez is szecessziós stílusban épült. Valamikor Sztarill-palota néven volt ismert. Nevét az építészről kapta, aki a terveket elkészítette – ő Sztarill Ferenc volt. Érdekesség, hogy ő volt a tulajdonosa is a palotának. A kivitelezésben már kevésbé vett részt. Kivitelezőnek a híres párost – Komor Marcellt és Jakab Dezsőt kérte fel. A palota emeletein eleinte bérlakások voltak, a földszinten pedig a híres Emke kávéház működött. A palotát az 1930-as években szállodává alakították át, a neve Astoria lett. A szálló csak néhány évig működött, majd bezárták, mert jött a második világháború. 1975 után ismét szálloda nyílt kávéházzal együtt. Ekkor viszont már eredeti, szecessziós berendezésből nem maradt semmi. A belső tér dísztése még őriz szecessziós jegyeket, mint pl. a csigalépcső vagy a stukkódíszek.
DE ami nekünk, magyaroknak itt érdekes lehet az az, hogy a kávéház a nagyváradi irodalmárok és zsurnaliszták törzshelye volt. Ide járt Ady Endre is, és itt találkozott először későbbi múzsájával, szeretőjével, Diósi Ödönné, Brüll Adéllal, akit verseiben Lédának nevez. Erről egy kőtáblán is olvashatunk, mely az épület tér felőli homlokzatán látható.
Innen pár lépés a folyó.
A sarkon ‘zöld oázis található, közepén kicsi kúttal. A stílus azonnal felismerhető.

Nagyvárad – Zsolnay kút

Igen! Ez egy Zsolnay kút!
Még pár lépés és elérjük a folyót. Innen látható már a másik oldalon lévő nagy tér, melyen szintén szebbnél szebb épületeket fedezhetünk fel.

Nagyvárad – Városháza

A teret a Városháza hatalmas épülete uralja. Régen a püspöki palota állt itt, melyet 1895-ben bontottak le. A helyére épült a mai eklektikus épület, mely homlokzatán elsősorban reneszánsz elemek láthatók.
A tervező ifj. Rimanóczy Kálmán, aki végül a kivitelezésre írott pályázatot is megnyerte.  A Városházát 1904 január 10.-én adták át.
A torony 50m magas, valamikor a tűztorony funkcióját töltötte be.
A Városháza előtt áll a Szt. László katolikus templom, mely nem azonos a bazilikával. Ez a templom a 18. század óta áll itt. Kisebb javításokat végeztek rajta, de az épület nagy része eredeti 18. századi. A külsőt egyszerűség jellemzi, belsője is viszonylag egyszerű.

Nagyvárad – Szent László templom a városháza előtt

A freskókat Thury Gyula készítette 1908-ban. Az első jelenet Cecíliát ábrázolja, aki az Oltári Szentség előtt játszik orgonán. A második jelent Szent Lászlót ábrázolja, amint Nagyváradon templomot épít. A harmadik jelenet Szent Lászlóval kapcsolatos legendát ábrázol: László vizet fakaszt a sziklából.
Főoltára feltehetően Nagyvárad legrégibb oltára, az 1730-as években készült.
Az oltárképet Friedrich Silcher készítette. Szent Lászlót, a nagyváradi püspökség alapítóját ábrázolja, amint a püspökség kulcsait adja át a váradi püspöknek.

Nagyvárad – Szt. László templom főoltár

A templom tornyában négy harang volt, melyek közül kettő és a haldoklók harangja 1745-ben készült. Sajnos a harangok mind elpusztultak az első világháborúban.

A templomba mindenképpen érdemes bekukkantani. a misék itt természetesen magyar nyelven mennek.
Tovább haladva a városháza oldalán ismét egy gyönyörű, neobizánci épületet fedezhetünk fel.

Nagyvárad – Görög katolikus püspöki palota

Az 1777 óta létező nagyváradi görög katolikus püspökség alapítója Mária Terézia volt. A püspöki palota azonban jóval később és hosszan épült (1900-1912). Tervezője ifj. Rimanóczy Kálmán.

Kicsit tovább, a következő utca sarkán található a Sf Ierarh Nicolae görög
katolikus székesegyház, mely építéséről a görög katolikusok első püspöke, Moise Dragos határozott. A templom megnyitását a püspök nem élte meg.

Nagyvárad – Görög katolikus székesegyház

Az építkezés majd 15 évig tartott. Néhány évvel később kezdődött a templombelső kivitelezése. 1907-ben tűz ütött ki. A javításokat ifj. Rimanóczy Kálmánra bízzák, ugyanekkor végezték a templom tatarozását is.
1948-ban Romániában hivatalosan megszűnt a görög katolikus egyház, amely a 20. század végén megújult. Az állam visszaszolgáltatta az épületeket – így a templomot és a püspöki palotát is.
A görög katolikus székesegyházzal szemben látható a téren Nagyvárad legszebb ortodox temploma, a Holdas templom. A templom arról a holdról kapta a nevét, mely a homlokzaton látható és mindig a hold aktuális állását mutatja.

Nagyvárad – Holdas templom holdja

Nagyvárad ortodox lakossága nagy része a Velence és Újváros részekben telepedett meg. Az ortodoxok között voltak románok, szerbek, görögök. Azok, akik a város életében jelentős szerepet vállaltak kulturális és gazdasági téren, a városközpontban laktak. A déli városrészben állt akkor Nagyvárad egyetlen ortodox temploma. A Holdas templom felépítését azzal az indokkal kérelmezték, hogy a meglévő templom messze van más ortodoxok által lakott városrészektől, illetve távol van azoktól is, akik a vároközpontban laknak.
A templom megépítésére végül kiadták az engedélyt, amely meg is épült és amelyt 1832-ben szenteltek fel.
Mindenképpen érdemes a templomba bemenni. A pompás belsőt ikonosztáz, ikonok és falfestmények dísztik. Ezek mind Alexandru és Arsenie Teodorovici testvérpár munkái.

A Holdas templom oldalában két szép szeccesziós épület áll. A templomhoz közelebbi a Moskovits-ház.

Nagyvárad – Moskovits-ház

A ház bérházként működött. Az utca felől 3-4 szobás, az udvar felől 1-2 szobás, szerényebb lakások kerültek kialakításra. A földszintjén üzlethelyiségek és egy bank foglaltak helyet.  Udvarán kávéház volt.
Az épületen díszítésén Otto Wagner, a bécsi szecesszió mesterének hatása érezhető.
A palota névadója a jómódú, zsidó származású élelmiszerrel kereskedő Moskovits család volt.
Pár lépést tegyünk még a folyó felé. A sarkon áll a tér legkiemelkedőbb épülete. Ez a Fekete Sas palota, Nagyvárad legszebb szecessziós palotája.

Nagyvárad – Fekete Sas palota

 A palota tervezői Jakab Dezső és Komor Marcell. Az ő nevükhöz fűződik még a marosvásárhelyi Kultúrpalota és Városháza, a temesvári Kereskedelmi Bank, a dévai színház épülete és Nagyváradon a szíházhoz közeli Adorján házak.
Az épület helyén állt a Sas fogadó (1714-től), mely átépítésére 1903-ban hirdettek pályázatot. 13 pályazat érkezett be 1905. szeptember 30.-ig. A már említett két építész terve kapta az első helyezést, de a palota nem épült fel a Városháza által, mert hatalmasak voltak az építési költségek. Így a város eladta a fogadót és körülötte lévő házakat. A vevők benyújtották a Fekete Sas palota terveit engedélyezésre. Az engedélyt megkapták, így 1907 novemberében átvették a palotát. A kivitelező Sztarill Ferenc volt.
A palota többfunkciós volt. A földszinten bank, üzletek, kávéházak voltak. Az emeleteken voltak bérlakások, de voltak előadótermek is. Az éületben működött a Kis Vigadó és a Nagy Vigadó is. Az utóbbiban előadásokat tartottak, koncerteket adtak.
Az épületet érdemes körbejárni és a belsejében lévő passzázsban barangolni.
Az épület ma is multifunkciós: üzletek, kávéházak, éttermek, bank és szálloda is működik itt.

Nagyvárad – A Fekete Sas palota passázsa

Az épület külső díszítését eredetileg gazdagabbra tervezték. A belső elemek viszont csodálatosak, mind gazdagon díszítettek. A legszebb helyíségek a Kossuth Lajos utca felöli részben találhatók.
A palota nagy részében ma a Hotel Fekete Sas**** (Hotel Vulturul Negru) működik. Szobái nagyon szépek.
A palota sarkánál forduljunk jobbra és a folyó mentén (folyásiránnyal ellentétesen) haladjunk tovább.
Ahogy befordulunk a sarkon azonnal meglátjuk Nagyvárad legnagyobb zsinagógáját, amely neolog  zsinagóga. Annyira leromlott állapotban van, hogy csak nagyon ritkán nyitják meg.

Nagyvárad – Neológ zsinagóga

Nagyváradon nagy létszámú zsidó közösség élt. Az első zsidó lakosok a 18. században telepedtek meg a város körüli külterületeken. A keresztény lakosság sokáig nem fogadta be őket és rendeletekkel akadályozták a zsidók beépülését a gazdasági és kulturális életbe. Mindez csak a 19. századra változott meg. Megerősödésüket mutatja, hogy abban az időben a városban nyitottak üzletek vagy megvették a keresztények üzleteit, ipart alapítottak, házhelyeket és ingatlanokat vásároltak. 1910-re a zsidóság létszáma meghaladta a 15 000 főt. Ez a város lakosságának több,mint 23%-a volt és 15 zsinagóga működött. Ugyanebben a százalékban volt jelen a katlikus és a református lakosság. Ekkor a leggazdagabb családok a belvárosban laktak már, a zsidóság kevésbé tehetős része a Váralja városrészben maradt. Ez a városrész sokáig külterületnek számított.
A zsidó lakosság nagy szerepet játszott a 20. század elején megindult fejlődésben. a már leírtak ezt mind alátámasztják, hiszen a fent említett hírességek: Jakab Dezső, Komor Marcell, Sztarill Ferenc mind izraeliták voltak. De izraelita volt a híres Moskovits vagy Adorján család is.
De a zsidóságnak köszönhető még sok minden:
Diósi Ignácz és Darvas István a modern fakitermelés megalapozója. A szeszipar fellendítése a Moskovits, Weisz, Berger, Diós, Löble családokhoz fűződik. Sonnenfeld Adolf a nagyváradi nyomdaipar megteremtője. Az izraelitáknak köszönhetően a szabóipar és a cipőipar is rohamosan fejlődött.
Izraelita lakosokhoz kapcsolhatók olyan újítások, mint az első röntgen gép behozatala, az első tuberkolózis orvosi rendelő, a vízgyár megépítése.
A 19. század végén Nagyvárad kb. 30 000 zsidó lakost számlált és a Magyarországon a legnépesebb hitközségnek számított. Ám a nyilasok a zsidóság nagy részét gettóba zárták, majd haláltáborokba – főleg Auschwitzba –  hurcolták. A depotáltak csak töredéke élte túl ezt az időszakot. 1946-ban egyesítették a tradíciókon nyugvó ortodox és a modern elvekre épülő neológ hitközséget. A hitközség mostanság 700 tagot számlál.
A szertartásokat a helyreállított ortodox zsinagógában tartják napi egy alkalommal. Nemrég közösségi házat is avattak.

Nagyvarad – Ortodox zsinagóga

Ezzel befejeztem a sétát és a legjelentősebb műemlékekkel való ismerkedést a városközpontban. Később még visszatértem Nagyváradra és sétáltam a városi parkban, ismerkedtem a mellékutcákkal.
A városközponton kívül
Azt tanácsolom, hogy a városközponton kívül mindenképpen keresd fel a Szent László székesegyházat és a püspöki palotát, azaz katolikus püspökséget, mely egyértelműen a magyar nyelvű lakosságot szolgálja.

Nagyvárad – Szent László székesegyház

 Én úgy gondolom, hogy mindenki tudja, hogy a váradi püspökség alapítója Szent László. Így magától értetődő, hogy az ő tiszteletére emelték a mai székesegyházat. Kevesebben tudják, hogy László királyt itt helyezték örök nyugalomra. De nem csak őt, hanem Luxemburgi Zsigmondot és feleségét is. Nagyváradon nyugszik még II. István, II. András és a Bihar megyében meggyilkolt IV. László is. A temetkezési hely a mai vár területén található, ahol szabadtéri múzeum létesülne. Erre és a vár felújítására a helyi önkormányzat 20-25 millió euró pályázati pénzt nyert. A vár így történelmi zarándokhellyé válhatna. Mi, magyarok egyelőre a püspöki központba zarándokolunk, hogy halljunk királyainkról, elsősorban Szent László hőstetteiről, akinek kultusza van Partiumban és egész Erdélyben. Róla szólnak a mesék, ő az Árgyélus királyfi, Erdély királyfia. Az Árgyélus az ‘argyelán’ szóból ered. A szó Erdélyt jelenti.

Nagyvárad – Szent László bárdja a székesegyházban

Miért is akkora hős ő itt? Mert helyben védte az országot mindenféle pogány betörés alkalmáva. Jött seregével, a helyi lakosokat saját jelenlétével biztatta, a harcban és vezette őket példát mutatva neki. A helyiek rendkívül hálásak voltak ezért. Nevét, hőstettei emlékét nem egy templom, tér, utca, falu, természeti képződmény őrzi Partium és Erdély területén.
A régi püspöki központból, mely a vár területén volt, alig maradt valami. Ami maradt az is romos állapotban van. A török hódoltság után megkezdődött katolikus püspökség restaurációja. A püspökség évtizedekig ideiglenes épületekben működött.
Nagyvárad - Katolikus püspöki palota

Nagyvárad – Római katolikus püspöki palota

Majd Mária Terézia uralkodásának idején megépültek a püspökség állandó épületei. 1762-ben kezdődött a Római katolikus püspöki palota építése Franz Anton Hillebrand tervei alapján. A palotát 1776-ban fejezték be. Az épület belső díszítéséhez egy csodás kápolna, barokk fal és mennyezetfreskók tartoznak. Az épületben vendégeskedett Mária Terézia császárnő és II. József császár is.
1949-ben a püspökségnek 4 óra alatt kellett kiköltöznie a palotából, hogy a görög felkelés miatt kimenekített 1000 görög gyermekeket el tudják szállásolni. Később, 1971-ben múzeum nyílt itt.
1996-ban a püspökség visszaigényelte elveszített épületeit. A múzeum 5 évet kapott a költözésre 2004-ben. Az 5 év letelte után a püspökség birtokba vehette a palotát, s szeretné majd megnyitni a nagyközönség előtt.

Nagyvárad – Szent László székesegyház

székesegyház építése 1780-ban fejeződött be. A templom a legnagyobb barokk katolikus templom Partium és Erdély területén. A főbájárat előtt Szent László szobor látható. A templom 70 m hosszú, szélessége 30-40 m. Belső kiképzése rendkívül gazdag, jellemzően freskók, vaskói és carrarai márvány borítások és alkotások, festmények, gazdag aranyozáslátható belül.

Nagyvárad – Szt. László székesegyház freskói

A székesegyház kincstárában Szent László herma látható. Benne őrzik Szent László koponyájának egy darabját. De más ereklye is van itt Szent Lászlótól. A templom hátsó részében őrzik Szent László bárdját is.
A főbejárat feletti orgona Mária Terézia adománya. Részletes idegenvezetés a kincstárban dolgozó fiatalembertől kérhető.
A templom 1991 óra Basilica Minor ranggal rendelkezik, melyet II. János Pál pápától kapott.
A palota és a székesegyház szomszédságában található a Kanonok-sor, a hosszú lábas ház, melyben valamikor a papok számára kialakított 10 lakás volt. Az árkádok mentén húzódó folyósó 253 m hosszú.

Nagyvárad – Kanonok-sor

 Nagyvárad vára több peiódusban épült a 14.-19. századokban. 1557-ben alakult meg a Főkapitányság intézménye, mely a fejedelemség nyugati határait volt hivatott védeni. A főkapitányok között volt Báthori István, Báthori Kristóf, Bocskai István, II. Rákóczi Ferenc. Ők később a fejedelmi székbe ülhettek.

Nagyvárad – Vár

 A későreneszánsz stílusú, csillag alakú vár formáját a 16. század végén kapta. Kb. 20 évvel később épült a várkastély. A törökök a várat háromszor ostromolták meg: 1598-ban, 1658-ban, majd 1660-ban. A harmadik ostromot a törökök nyerték. Megkezdődött a 32 éves török uralom.
Nagyvárad 1692-ben szabadult fel osztrák segítséggel, majd a vár a Habsburg hadászati védelmi rendszer részévé vált. A 18. században több részletben végeztek javítási munkákat, majd 1857-ben I. Ferenc József megszüntette a vár hadászati jellegét.
A kommunista időkben a vár egy részében laktanya, másik részében pedig művészeti főiskola működött.
A kaszárnyát a rendszerváltás után kiürítették, falait, a vár körüli sétányt megtisztították úgy, hogy a vár körbejárható legyen. Kezdik pincéit is kitakarítani. A pincékből a középkori székesegyház kövei is előkerültek.
Remélhetőleg néhány éven belül úgy megszépül a vár, hogy az ottani időtöltést is meleg szívvel tudom majd ajánlani.
Powered by WordPress | Designed by: buy backlinks | Thanks to webdesign berlin, House Plans and voucher codes