Hírek

2013. január 14. (A Napi turizmusban olvashattuk – forrás: kronika.ro ) – SZATMÁRNEMETI

Kétségbeesetten keresik a megoldást a Szatmár megyei hatóságok a szatmárnémeti hajdani Pannónia (Dacia) Szállót érintő gondokra, az ingatlan ugyanis katasztrofális állapotba került – a szakértők szerint most már mindamellett, hogy elhanyagolt kinézetével rontja a városképet, kezd veszélyessé is válni – írja a erdélyi Krónika.

A prefektúra, a polgármesteri hivatal, a rendőrség és a megyei műemlékvédelmi hatóság vezetői a héten ültek össze, a találkozón pedig leszögezték, hogy muszáj megoldást találniuk a problémára, méghozzá sürgősen – fogalmaz a kronika.ro. A Pannónia jelenlegi tulajdonosa egyébként négycsillagos szállodát kívánt volna kialakítani a főtéri műemlék épületben, melynek költségei az előzetes számítások szerint elérték volna a tízmillió eurót.

Szatmárnémeti - A volt Pannónia szálló

Szatmárnémeti – A volt Pannónia szálló

 

2013. 02.08 ( A Richpoi-ban olvashattuk) Román hírességek is kitűzték a székely zászlót

A székelyek iránti szolidaritása jeléül „kitűzte” szerdán a Facebook-oldalára a székely zászlót Lucian Mândruţă. A népszerű tévés újságíró bejegyzésében azt írta: nem érti, mi a bajuk a románoknak a székely közösség szimbólumával.

A székely zászló körüli médiacirkusz következtében, Lucian Mândruţă cselekedetének hatására, majd Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester szorgalmazására mozgalom indult a Facebook közösségi portálon, és rengeteg ember a székely zászlóra cserélte ki borítóképét.

Lucian Mândruţă álláspontjának magyar fordítását alább közöljük:
„Nem értem, mi bajunk a Székelyföld zászlójával. Nyugaton bármerre jársz, mindegyik vidéknek megvan a történelmi zászlaja, fesztiválja, sajtfélesége, könyvesboltja és kastélya. Ezek mind elmondanak valamit arról a helyről, és hozzáadnak valamit az övezet kultúrkincséhez. Miért ne lehetne ez így nálunk is?

Végül is, mi bajunk a magyarokkal? Nem igaz, hogy legalább ezer éve itt vannak? Nem igaz, hogy védték a határt? Tudják a román emberek, hogy hány csatában haltak meg magyarok, hogy megvédjék Erdélyt a töröktől és a tatártól? Nem tudják. Mert nincs szemünk és fülünk, csak Ştefan és Mihai számára. Mivel a mi tankönyveink szerint más nemzeteknek nincsenek hőseik, azoknak a népeknek sem, amelyekkel történetesen ugyanazon a történelmen osztozunk, amely megérdemelné, hogy megbékéléssel érjen véget.
Én azt hiszem, hogy a botrány a székely zászló körül annak a szélsőjobbos magyar elméletnek hajtja a malmára a vizet, miszerint a románok primitívek, és az undorító nacionalizmust támogatja mindkét oldalon. Azoknak használ, akiknek most be kellene indítaniuk a gazdaságot, és akiknek nincs más megoldásuk, mint újraszítani a gyűlöletet.
Éppen ezért kitűzöm ide a székely zászlót. Kedves magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, történelmi jelképeitek az enyéim is. Nem büszkélkedhetünk a törcsvári kastéllyal, amelyet a teutonok építettek (nem pedig a nea’ Ionok), anélkül, hogy ebből levonnánk a következtetést. Ma én is székely vagyok. Az első argeşi székely!”, írja Lucian Mândruţă.
Lucian Mândruţă tavaly december elsején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy a román nemzeti ünnepen arról írt: Románia csak a kisebbségben élő nemzeti közösségekkel együtt teljes ország
A székely zászló körüli médiacirkusz következtében, Lucian Mândruţă cselekedetének hatására, majd Antal Árpád, sepsiszentgyörgyi polgármester szorgalmazására mozgalom indult a Facebook közösségi portálon, és rengeteg ember a székely zászlóra cserélte ki borítóképét.
“Arra kérem barátaimat és ismerőseimet, hogy a székely zászló körül kialakult méltatlan médiacirkusz elleni tiltakozásként tegyék ki borítóképnek a székely zászlót! Ne engedjük, hogy tagadják a létünket, ne engedjük, hogy rongydarabnak nevezzék nemzetünk zászlaját! Hajrá székelyek, hajrá Székelyföld!”, írja Facebook oldalán Antal Árpád.

Mások is kiállnak a zászló mellett

Az Adevărul országos romániai napilap volt helyettes főszerkesztője, Bogdan Stanciu pedig olyan képet osztott meg saját Facebook-profilján, amelyen Moldva történelmi zászlója leng Neamţ vára felett, amely szintén állami intézmény, a helyi múzeum része.

Stanciu szintén értetlenségének ad hangot, hogy amennyiben ez Neamţ-on normális és elfogadott, miért nem tekintik annak a románok azt, ha Székelyföldön a székely zászlót tűzik ki. Úgy véli, ha a törvény megengedi a moldvaiaknak, hogy regionális zászlót lobogtassanak, akkor nem kellene azt tiltsa a székelyeknek sem.

A magyarok megint jó bűnbakok – írja mai publicisztikájában Sabina Fati a România Liberă napilap online felületén. Most épp arra szolgálnak, hogy a hagyományosan nacionalista érzelmeket felkorbácsoló Szociáldemokrata Párt rájuk terelje a közvélemény figyelmét a gáz drágulásáról, az infláció emelkedéséről, egyes adók megemeléséről.

Sabina Fati is azt bizonyítja, hogy Nyugaton nem tekintik államcsínynek egy régió, de még egy másik állam zászlójának a kitűzését, mi több, Románia más régiójában sem: Gyulafehérváron gond nélkül felhúzzák a Habsburg zászlót, Konstancán sem sérti senki szemét az amerikai zászló a katonai bázison.

Kitűzték az első székely zászlót a Felvidéken

A felvidéki Ipolynyéken a székelyekkel való szolidaritás jegyében került fel a település önkormányzatának épületére az első székely zászló Szlovákiában. A székely zászlót Hrubík Béla, a település polgármestere a falu zászlajának helyére, a vonatkozó törvények alapján kötelezően ott lévő szlovák zászló mellé tűzte ki.

Hrubík Béla a zászlókihelyezés kapcsán elmondta: sok közeli barátja van a Székelyföldön és ezért természetesnek érzi, hogy ezzel a gesztussal is közösséget vállal ott élő testvéreivel. „Úgy érzem, hogy mi itt a Felvidéken is hasonló helyzetben élünk, mint a székelyek, testvérek vagyunk, ugyanazok a gondjaink és hasonló problémákkal kell megküzdenünk” – fejtette ki. Hozzátette: a zászló egy olyan jelkép, amellyel a határokon át is jelezni lehet, hogy lélekben a székelyek harcában a felvidéki magyarok is részt kívánnak venni. A zászló kitűzésével egy időben Hrubík Béla felhívást is közzétett az egyik közösségi oldalon. Ebben arra buzdítja a többi felvidéki magyar település polgármestereit: csatlakozzanak ők is a közös ügyhöz.

A kezdeményezéssel a Felvidéken élen járó polgármester kérdésre adott válaszában rámutatott: a székely zászló szerdai kihelyezése óta a település polgáraitól és az ország más részeiben élő barátaitól egyaránt pozitív visszajelzéseket kapott. Úgy véli, ez tulajdonképpen természetes is, hiszen az itt élő palócok és a székelyek között nagyon sok jellemi és gondolkodásbeli azonosság van. „A gondolkodásunk mellett az igazság melletti konok kiállásunkban is egyformák vagyunk” – mutatott rá. Ennek alapján reméli és bízik benne, hogy felhívása már hamarosan látható és tapintható visszajelzésre talál.

Több budapesti kerület is csatlakozik

A VII. kerületben – csatlakozva Budafok-Tétény önkormányzatának kezdeményezéséhez – és a XXII. kerületben kedden kitűzték a székely zászlót a helyi önkormányzat épületére. A XXII. kerületi önkormányzat január 28-án kérte a magyarországi településeket, hogy tűzzék ki hivatalaikra a székely zászlót, szolidaritásuk jeleként. Akkor azt írták, az Európai Unió alapvető értéke az identitás szabad vállalása, nem lehet kérdés, hogy szabad-e egy régió szimbólumait a helyi közösségek falvai, városai polgármesteri hivatalának épületére kitűzni.
Bírálták, hogy a székelyföldi önkormányzatok vezetőit pénzbírsággal fenyegetik, ha az ősi jelképeikből született lobogót kitűzik. A kerület felhívást intézett a többi magyarországi településhez, amelyben arra kérik őket: vállaljanak szolidaritást a székelyföldi polgármesterekkel és valamennyi erdélyi magyarral, hogy érezzék, nemcsak a paragrafusokban él a nemzeti összetartozás.

“Budapest VII. kerülete szolidaritást vállal a székelyföldi magyarokkal szimbólumaik szabad használatáért folytatott küzdelmükben. Ezért az elsők között csatlakozva Budafok – Tétény önkormányzatának kezdeményezéséhez, ma (határozatlan időre) kitűzzük a székely zászlót a polgármesteri hivatal homlokzatára. Az identitás szabad vállalása nem lehet az európai Unióban alku, vagy fenyegetettség kérdése. Egyetlen népet, embert sem lehet származása miatt hátrányos helyzetbe taszítani. Erzsébetváros belvárosi kerületként is tud tenni a nemzettársakért” – fogalmazott az erzsébetvárosi önkormányzat közleményében.

Ötven zászlót ajánlott fel a Tisztességes Választásért Alapítvány magyar önkormányzatoknak február 5-én, melyet Pozsgai Imre adott át Szabolcs Attila Budafok-Tétény polgármesterének azzal a felkéréssel, hogy juttassa el a felajánlott zászlókat azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek csatlakoznak a felhíváshoz. Ezen a napon ki is tűzték a székely zászlót a Városházára annak kifejezésére, hogy szolidaritást vállalnak a székelyföldi településekkel szimbólumaik szabad használatáért folytatott küzdelmükben.

A kerület január 28-án intézett felhívást a többi magyarországi településhez, hogy “Tűzze ki minél több önkormányzat polgármesteri hivatalára a székely zászlót! Érezzék a székelyföldi, erdélyi magyarok, nem csak a paragrafusokban él a nemzeti összetartozás!” Azóta az V., VII., XX. kerület is jelezte, hogy csatlakozik a kezdeményezéshez.

Powered by WordPress | Designed by: buy backlinks | Thanks to webdesign berlin, House Plans and voucher codes