Csíksomlyó története

CSÍKSOMLYÓ – A hagyomány szerint Somlyó hegyén, még a kereszténység előtti korban szentély állott. Ugyancsak a hagyomány szerint a Kis – Somlyón és a Nagy – Somlyón Szent István idején már templom állott.

Csíksomlyó

Csíksomlyó

A mostani templom helyén is volt templom, melyet a ferencesek 1442-ben újjáépítettek Hunyadi János támogatásával. A századok folyamán a kolostort és a templomot többször feldúlták. Az 1660-as évek elején a török-tatár pusztítás idején minden leégett. A templomot 1664-ben építették teljesen újjá. A kolostor mai alakjában 1733-1759 között épült barokk stílusban. A barokk templomot 1802-ben bontották le, mert rossz állapotban volt és kicsinek is bizonyult a búcsúsok befogadására. A mai igen egyszerű templom 1804 – 1838 között épült.

csiksomlyo_templom

Csíksomlyó – A kegytemplom

A templom összes berendezését Papp Miklós oltárkészítő készítette az 1830-1850-es években.

csiksomlyo3300

Csíksomlyó – Kegyszobor a templomban

CSODATÉVŐ SZENT SZŰZ – A Mária szobor a XVI. század elején készülhetett hársfából, reneszánsz stílusban.  Alkotója ismeretlen. Az egyház „Csodatévőnek, segítő Szűznek” nevezi. Ez a szobor áll a zarándoklatok középpontjában. A századok során a kegyszoborral sok csoda történt. Többször olyan fényragyogott körülötte, hogy a világosság megtöltötte a templomot. Nagy katasztrófák előtt az emberek a Szűz arcát szomorúnak látták.

Csíksomlyó - Kegytemplom belső

Csíksomlyó – Kegytemplom belső

A PÜNKÖSDI BÚCSÚ HAGYOMÁNYA – Pünkösd szombatján a férfiak és a lányok meggyóntak, megáldoztak, s a lányok kibontott hajjal a győzelem vagy a vértanúság vágyával nekivágtak az erdőnek. A Tolvajos-tető alatt, az úgynevezett „Lónyugtató” helyen találkozott a két had. A csíkiek János király hadát megfutamították és győzelemittasan tértek vissza Somlyóra, ahol a nők, az öregek és a gyermekek imádkoztak a küzdőkért. A csatából visszatértek a győzelem jeléül fölgallyazták magukat, s a somlyóiak már a távolból megtudták az örvendetes hírt. Ennek emlékére térnek a búcsúsok  vissza nyírfaágakkal.

csiksomlyo3304

A régi hagyomány szerint a székek népe, az egyes egyházközség keresztaljai Csíksomlyóig gyalog teszik meg az utat.

Gyalogosan Csíksomlyó felé

Gyalogosan Csíksomlyó felé

A távoli vidékek búcsúsai a Szék útján szerveződnek keresztaljakba. A búcsúcsoportok alapos előkészületek után indulnak útra lelkipásztoruk vezetésével, akik ott jelölik ki a zászlóvivőket, a csengetős fiatalokat, az előimádkozó- és énekvezető híveket, valamint azokat, akik a keresztalja helyiségjelző tábláit viszik. A keresztaljakat a kegytemplom előtt fogadják, és csak azután indulnak a „Nyeregbe”. A gyergyófalvi keresztalja történelmi öröksége, hogy vezeti a búcsúsok menetét.

Úton a Nyeregbe

Úton a Nyeregbe

A Nyeregbe a búcsúsok a keresztúton jutnak fel. Gyönyörű látvány, ahogy a népviseletbe öltözött csoportok csak gyűlnek, gyűlnek. És egyszerre csak többszázezer ember gyűlik össze. A Nyeregben áll a Hármashalom oltár, ahol 12:30-kor kezdetét veszi az ünnepi mise.

Szentmise a Hármashalom oltárnál

Szentmise a Hármashalom oltárnál

 

Powered by WordPress | Designed by: buy backlinks | Thanks to webdesign berlin, House Plans and voucher codes